ByulWoo Fanfictions

Másnap reggel arra ébredtem, hogy valaki a takarómat rángatja. -Shinny, ébresztő!!! - Hallottam a világ ebben a percben legidegesítőbb hangját. -Oppa 1 ! Hagyj békén! - Morogtam, és a másik oldalamra fordultam, miközben a fejemre húztam a takarót. Pár percig csend volt, aztán a csípőm mellett besüppedt a matrac, aztán a fiú csikizni kezdte az oldalam, mire nevetve és sikítva felültem, és a takarót rádobtam a fejére, és lenyomtam az ágyra. -Shinny! - Hallottam a méltatlankodó hangját. -Ez van. - Nevettem fel, mire valahogy kicselezett, és engem nyomott a párnák közé. Hirtelen mindketten lefagytunk, és csak meredten néztünk egymás szemébe. A mellkasán volt a tenyerem, hogy eltoljam magamtól, és éreztem, ahogy a szíve gyorsabban ver. Bevallom, nekem is a fülemben dübörgött minden szívverésem. Chan Hee arcán egy kaján, kisfiús mosoly terült el. -Na mi van? - Suttogta. -Aigoo 2 Oppa, szállj már le rólam! - Jött meg az eszem, mire durcás képet vágva leült a sarkára. Fel

A csarnok már megtelt. Egyre jobban izgultam, hiába tudtam kiválóan a koreográfiát, hiába szerepeltem már ezer versenyen, hiába bízok magamban, hiába nyertem már meg egy csomó versenyt, és hiába van minden. Most az egész világ látni fogja, amit tudok, vagy amint elbukok. -Menni fog. - Mosolygott mögöttem az edzőnő, és megpaskolta a vállam. - Ne izgulj, minden sikerülni fog. Te vagy a legjobb! Fightling 1 ! -37-es sorszámmal érkezik Yoo Shin Mi, Ázsia-bajnok, több aranyérmes, többek között a tavalyi Sydney-i versenyt is megnyerő műkorcsolyázó-és balerina. - Levettem az él-védőket, és becsúsztam a pálya közepére. Már így is nagy tapsot kaptam. Lehunytam a szemem, és a zenére koncentráltam. Előre-hátra, siklik, ugrik, pörög, kecsesen, légiesen, könnyedén, oda-vissza, mérlegállás, lassan... és felgyorsul, jobb kanyar, fél lábon pörög, ugrik... Lassan kinyitottam a szemem, és a közönségre néztem. Ezernyi kamera, villogó fényképezőgépek, rengeteg tábla, amin a nevem áll...