ByulWoo Fanfictions

BTS YOUTH 2015. Augusztus 15. Myungie hajnalban leszédült az ágyáról, és fel sem ébredve mellettem folytatta a szunyát. Persze minden mozdulatára felébredtem, így körülbelül négy óra alvással kellett beérnem. Fél hattól nyolcig, míg a gyerek ébredezni nem kezdett, kiteregettem, és az elektromos gitárral az ölemben folytattam a dallamok finomítgatását. Nehéz volt játszani az előző napi horzsolás miatt, ami folyton húzódott a tenyeremben, így inkább újra bekötöttem, és a gépen babráltam a dallal, majd a szöveget kezdtem finomítgatni. Fél kilenckor hívott Kookie, hogy most keltek fel. Myungieval már régen megreggeliztünk, és nagyban játszott az ágyamon a dínóival, akik a csodálatos játszótérre mentek, ahol felültek egy nagy kerékre, ami körbe vitte őket az egész lakásban. Csak reménykedni tudtam hogy nem hagyta szana-széjjel a játékait a lakásban, vagy hogy nem felejtette a párnám alatt, és a szekrények mélyén a bújócska során elrejtett plüssöket és műanyag vackokat.

  BTS YOUTH 2015. Augusztus 14. (part 2) Idegesen pörgettem a névjegyzéket. Jimin száma nem jutott hirtelen eszembe, és a szőke rapper által kitalált bolond nevek (amik egyébként soha nem zavartak meg eddig) között kutattam. 'PJiminnnnie Oppa' volt az utolsó amire emlékeztem, hogy átnevezte, de azóta fogalmam sem volt hogy garázdálkodott-e a telefonomban. A rengeteg név között a legbugyutább neveket kerestem. Szerencsémre Kreatív Min Suga csak a tagokkal szórakozott, és a legközelebbi ismerőseinkkel. Végül a sok 'OPPA' között ráismeréssel megtaláltam Jiminnie számát, és tárcsázni kezdtem. Sok kicsengés után végre felvette. Nem tudtam mire vélni ezt a nagy és szokatlan némaságot. - Szia! - Szólt bele mosolygós hangon. - Hol vagy? - Érdeklődött ártatlanul. - Ti hol vagytok? - Kérdeztem vissza mérgesen. Az ártatlan hangja az aggódásomat dühvé formálta. - Mert nem a megbeszélt helyen, az biztos. - Hát, nem... A többiekkel itt találkoztunk a kajasor

 BTS YOUTH 2015. Augusztus 14. (part 1) Myungie egész nyugodtan aludt, ahhoz képest, amit még az apja állított róla régebben. Csak kétszer esett majdnem le az ágyról hozzám a szivacsra, és egyszer vágott fejbe a plüssdínójával. Valamikor hajnalban, frissen kipattanta az ágyból, mert felébredtem az autók zajára, és képtelen voltam visszaaludni. Csendben pakolásztam a szekrényekben, kiteregettem a fürdőben az elkészült mosás eredményét, tovább tanulmányoztam a gyerek-használati útmutatót, és bütyköltem a laptopomon a legutóbbi dallamaimat. Fejhallgatóval a fejemen ültem a kis asztalkánál, mikor Myungie nagyot ásítva, a plüssdínóját maga után húzva megjelent a látókörömben. Lehúztam a nyakamba a fejhallgatót, és a kisfiú felé fordultam. - Noona... - Döntötte a buksiját az ölembe, és újra egy nagyot ásított. - Jó reggelt! - Simogattam meg a kócos fekete fejét. - Olyan szép mesét álmodtam... - Emelte fel az ölemből a fejecskéjét, és a dínóját leengedve a földre, az a