ByulWoo Fanfictions

BTS YOUTH 2015. Szeptember 1. Nagy dörömbölésre ébredtem. Ismerős illatok kúsztak az orromba, de valaki túlságosan hamar akart bejutni a lakásba ahhoz, hogy eljusson kába tudatomig hol is feküdtem egész éjjel. Kikerültem a padlón fekvő Hobit, aki egy párnát ölelgetett magához, de majdnem elbotlottam SeokJin lábában, aki az ágy mellett feküdt. A földön egy szál farmerben édesen alvó Jiminen átlépve, a hajamat igazgatva siettem az ajtóhoz, amiben elfordítva a kulcsot nyitottam ki azt a harci díszbe öltözött mérges Sugának. - Már azt hittem itt állok estig. - Közölte morogva, miközben beljebb lépkedett. - Szedd össze magad, teljesen szét vagy esve. - Sétált el mellettem, majd valamit az orra alatt motyogva leguggolt a földön szétterült vörös vokalista mellé. - Bocs, nem hallottam hogy hívtál. - Támolyogtam a hűtő felé. - Szerintem teljesen lemerültél. - Közölte a rapper leguggolva Jimin feje mellé. A hűtőből kivettem egy energiaitalt, majd az egészet magamba dönt

BTS YOUTH 2015. Augusztus 25. (part 2) A késői ebéd után a stúdiómba mentem. Fél órára ledőltem a heverőre, amiből másfél lett, de legalább valamelyest kipihentem magam. Aztán folytattam a munkám a Kookkal és Hobival közös dalon, ami sehogyan sem akart összejönni. Egy óra szenvedés után megmutattam Bang PDnimnek mire jutottam, de vele sem mentem semmire, mert ragaszkodott hozzá hogy ezt nekem kell megírni. Úgy tűnt szólt mindenkinek a producerek közül, mert mindenki csak bátorított, és egyedül a kész anyagon akartak javítgatni. Utolsó reményemként Supreme Boival ültem a kis stúdiómban. Ő legalább arra hajlandó volt, hogy rímeket segített kreálni a kusza gondolataimból, amiket előzőleg papírra vetettem. Vagy anno elkeveredett szövegeimet előkotorni a leminősített mappákból. - Miért ilyen nehéz megcsinálnom ezt? - Könyököltem a hajamba túrva az asztalomra. - Ugyan Szöszke, ne legyél letörve. - Lapogatta meg a hátam kedvesen DongHyuk. - Azzal hogy a zene megvan már