ByulWoo Fanfictions

BTS YOUTH 2015. November 12. Folyamatos búgásra ébredtem föl, ami leginkább olyan volt, mint amikor valaki turmixgéppel aprít valamit a másik szobában zárt ajtó mögött. A tök sötét szobában JungKook arcát pillantottam meg elsőként, ahogy kinyitottam a szemem. A fiú édesen aludt, a száján keresztül szuszogott a hasán fekve. Arca már-már gyermekded nyugodt, hosszú szempillái meg-megrezdültek, ahogy álmodott. Egyik karja a feje alatt volt, a másikkal meg a hasamat súlyozta le. A kissé kiszáradt ajkai közül kiáramló forró levegőjét éreztem az arcomon. A búgás elhallgatott. Szuszogások, és NamJoon hortyogása töltötte be a szobát. A következő pillanatban irdatlan ricsajjal megszólalt az Iphone jellegzetes csengőhangja Hobi ágya felől. A hirtelen hangra felültem az ágyban. JungKook karja lejjebb csúszott rajtam, de egyébként meg sem mozdult. Nyöszörögve Hoseok is felkelt, vagyis átfordult a hasára, és félig leesve az ágyról a füléhez nyomta a földön heverő telefonját. ...

BTS YOUTH 2015. November 11. Szép szerda reggelre virradt, kissé hűvös, de kellemes későőszi idővel. A forgatás, és a Busanban létünk utolsó napja volt. Sunnim egy pohár kávéval keltett, de utána belém diktált rendes, éltető és tartalmas reggelit is. A MELON után eldöntötte, hogy amíg Bang PD nem szerez nekem valakit, aki ügyel az étrendemre, és a pihenésemre, addig ő vesz kezelésbe. Amúgy is sokszor olyan volt, mintha a pótanyám lenne, de így még megkoronázta a napirend tervezetemet egy étrend táblázattal is. Azóta három nap telt el, amiből nem túl sok időm telt pihenéssel, de az, hogy rendesen és rendszeresen étkeztem sokat javított az állapotomon. Az ájulásos tünetek csökkentek, annak ellenére, hogy még akkor is túlhajtottam magam. Reggeli után beültünk a kedves sofőrünk mögé, hogy a ködös, de forgalmas utcákon keresztül eljussunk a forgatás utolsó helyszínére. Sunimmal átnéztük a forgatókönyvet és a mimikámat is a hosszú út alatt. A szövegemet is felmondtam, és át...

BTS YOUTH 2015. November 7. (part 2) Kilépve az öltöző fülkéből egy sötétkék ruhában feszítettem, ami hosszú csipkés, széles ujjal, és bokáig érő hosszúsággal lengedezett körülöttem. A felsőtestemre természetesen tökéletesen passzolt, hogy legyen a műsort néző férfiaknak is valami érdekes... Valamivel kényelmesebb cipőt is kaptam, aminek rettentően örültem. A hajamat és a sminkem is megigazították, és egy kis kaját valamint inni valót is kaptam. Éppen, mikor a kezembe nyomtak megint egy olyan frissítő löttyöt jelent meg mellettem Unnie. - Jössz velem. - Parancsolt rám kissé sokkos állapotban, megragadva a karom. Mivel egy rövid szünetünk volt így YoungKi simán kirángatott az öltözőből. Értetlenül kérdeztem meg tőle mit akar, de csak a karom szorongatta, és a folyosókon rángatott végig. - Yah, hová megyünk? - Kérdeztem tőle megint, mikor már vagy harmadjára jött nekem valaki a nagy sietségben. Meg is álltam, nagyobb nyomatékot adva a szavamnak, hátha Unnie végre ...