ByulWoo Fanfictions

BTS YOUTH 2015. Szeptember 1. Nagy dörömbölésre ébredtem. Ismerős illatok kúsztak az orromba, de valaki túlságosan hamar akart bejutni a lakásba ahhoz, hogy eljusson kába tudatomig hol is feküdtem egész éjjel. Kikerültem a padlón fekvő Hobit, aki egy párnát ölelgetett magához, de majdnem elbotlottam SeokJin lábában, aki az ágy mellett feküdt. A földön egy szál farmerben édesen alvó Jiminen átlépve, a hajamat igazgatva siettem az ajtóhoz, amiben elfordítva a kulcsot nyitottam ki azt a harci díszbe öltözött mérges Sugának. - Már azt hittem itt állok estig. - Közölte morogva, miközben beljebb lépkedett. - Szedd össze magad, teljesen szét vagy esve. - Sétált el mellettem, majd valamit az orra alatt motyogva leguggolt a földön szétterült vörös vokalista mellé. - Bocs, nem hallottam hogy hívtál. - Támolyogtam a hűtő felé. - Szerintem teljesen lemerültél. - Közölte a rapper leguggolva Jimin feje mellé. A hűtőből kivettem egy energiaitalt, majd az egészet magamba dönt...

BTS YOUTH 2015. Augusztus 25. (part 2) A késői ebéd után a stúdiómba mentem. Fél órára ledőltem a heverőre, amiből másfél lett, de legalább valamelyest kipihentem magam. Aztán folytattam a munkám a Kookkal és Hobival közös dalon, ami sehogyan sem akart összejönni. Egy óra szenvedés után megmutattam Bang PDnimnek mire jutottam, de vele sem mentem semmire, mert ragaszkodott hozzá hogy ezt nekem kell megírni. Úgy tűnt szólt mindenkinek a producerek közül, mert mindenki csak bátorított, és egyedül a kész anyagon akartak javítgatni. Utolsó reményemként Supreme Boival ültem a kis stúdiómban. Ő legalább arra hajlandó volt, hogy rímeket segített kreálni a kusza gondolataimból, amiket előzőleg papírra vetettem. Vagy anno elkeveredett szövegeimet előkotorni a leminősített mappákból. - Miért ilyen nehéz megcsinálnom ezt? - Könyököltem a hajamba túrva az asztalomra. - Ugyan Szöszke, ne legyél letörve. - Lapogatta meg a hátam kedvesen DongHyuk. - Azzal hogy a zene megvan már...

Sunrise (Napkelte) One Shot RM from BTS   Kellemesen langyos a hajlani levegő, korai madarak repkednek és csiripelnek. Hangjuk kellemesen simogatja a tudatom, ahogy a férfi után lépkedek. A fák fölött az ég még mindig sötét, nem sokat látok a sűrűben. Balerinacipőm vékony talpa alatt mindent érzek, és csak azért nem estem el a kiálló gyökerekben, mert ujjai szorosan kulcsolódnak az enyémek köré. Mióta kiléptünk a szállodából nem is engedett el. Forró tenyere felmelegíti az én hideg ujjaimat. Nem félelmetes az erdő, és bár sűrű a növényzet, lehet benne haladni. Akárhová is megyünk. Még mindig nem árulta el hová tartunk, hiába kérdeztem már ezerszer. - Vigyázz, itt van valami ragadós növény. - Figyelmeztet NamJoon, majd félretolja előlem, és maga mellé húzva kerüljük ki az utunkat akadályozó tényezőt. - Már elég régóta eljöttünk a szállodából. - Szólalok meg. Talán fél óra, vagy egy óra óta? Leszálltunk a buszról a semmi közepén, és gyalogolunk ebben az erdőben, egy n...

BTS YOUTH 2015. Augusztus 25. Talán a hajnalok hajnalán ránk rúgják az ajtót tökéletes kifejezés arra, ahogy reggel Jimin és Suga, kedves rádiós műsorvezető társaim ébresztettek minket. Nem szó szerint rúgták, de a szokásosnál egy órával hamarabb, minden jelzés nélkül érkeztek, nagy hangzavart csapva, még mikor félálomban voltam. - Megjöttünk! - Vágta ki az ajtót Jimin, mire olyan hirtelen pattantam fel, hogy a vöröske röhögésben tört ki. Unnie jelenléte miatti még éberebb, alig pár órányi alvás után nagyon rosszul éltem meg azt a fajta keltést. A szememet dörzsölgetve néztem ahogy lerúgják a cipőjüket. - Hány óra van? - Motyogtam a töltőn lévő telefonom után kutatva szemeimmel. - Történetesen reggel van. - Vigyorgott Jimin. - Tökéletes ébresztés, kakas kukorékol a szomszéd városban, lassan kel fel a nap... - Dobta le a dzsekijét az egyik szék támlájára. - Maradj már! - Morgott mögötte Suga, és egy tockost adott a barátjának hogy hallgasson el. A szoba csend...