ByulWoo Fanfictions

BTS YOUTH 2015. Szeptember 4. A rádiózás után fáradtan álltam SeJin társaságában Jimin, Suga, mellett, akik valami nagyon rejtélyes módon velem tartottak a magazin fotózásra. Tippelnem kellett volna az elmaradt szülinapi meglepetést hozom fel, ugyanis már elárulták magukat. De mint minden évben most is megadom nekik a lehetőséget, és eljátszom, hogy mennyire nagyon meglepődtem. - Ne legyél már ennyire lehangolt. - Veregette meg kedvesen a hátam Suga, mikor a fekete autó feltűnt a sarkon. - El ne aludj közben! - Masszírozta meg kissé a vállam. - Csak nem. - Húztam el a szám, és a kezemben lévő pohárból kortyoltam egy keveset az éltető fekete léből. - Ugye tudod hogy ez nem egészséges? - Húzta el a számtól a papírpoharat Jimin. - Tudom, de nincs jobb ötletem. - Sóhajtottam az aggódó fogadott bátyámra nézve, aki a vörös hajába túrva próbálta elrendezni a tincseit. - Esetleg aludnod kellene nem azon a bunkón kattognod. - Dugta a zsebeibe a kezeit Suga lazán nekid...

BTS YOUTH 2015. Szeptember 1. Nagy dörömbölésre ébredtem. Ismerős illatok kúsztak az orromba, de valaki túlságosan hamar akart bejutni a lakásba ahhoz, hogy eljusson kába tudatomig hol is feküdtem egész éjjel. Kikerültem a padlón fekvő Hobit, aki egy párnát ölelgetett magához, de majdnem elbotlottam SeokJin lábában, aki az ágy mellett feküdt. A földön egy szál farmerben édesen alvó Jiminen átlépve, a hajamat igazgatva siettem az ajtóhoz, amiben elfordítva a kulcsot nyitottam ki azt a harci díszbe öltözött mérges Sugának. - Már azt hittem itt állok estig. - Közölte morogva, miközben beljebb lépkedett. - Szedd össze magad, teljesen szét vagy esve. - Sétált el mellettem, majd valamit az orra alatt motyogva leguggolt a földön szétterült vörös vokalista mellé. - Bocs, nem hallottam hogy hívtál. - Támolyogtam a hűtő felé. - Szerintem teljesen lemerültél. - Közölte a rapper leguggolva Jimin feje mellé. A hűtőből kivettem egy energiaitalt, majd az egészet magamba dönt...

BTS YOUTH 2015. Augusztus 25. (part 2) A késői ebéd után a stúdiómba mentem. Fél órára ledőltem a heverőre, amiből másfél lett, de legalább valamelyest kipihentem magam. Aztán folytattam a munkám a Kookkal és Hobival közös dalon, ami sehogyan sem akart összejönni. Egy óra szenvedés után megmutattam Bang PDnimnek mire jutottam, de vele sem mentem semmire, mert ragaszkodott hozzá hogy ezt nekem kell megírni. Úgy tűnt szólt mindenkinek a producerek közül, mert mindenki csak bátorított, és egyedül a kész anyagon akartak javítgatni. Utolsó reményemként Supreme Boival ültem a kis stúdiómban. Ő legalább arra hajlandó volt, hogy rímeket segített kreálni a kusza gondolataimból, amiket előzőleg papírra vetettem. Vagy anno elkeveredett szövegeimet előkotorni a leminősített mappákból. - Miért ilyen nehéz megcsinálnom ezt? - Könyököltem a hajamba túrva az asztalomra. - Ugyan Szöszke, ne legyél letörve. - Lapogatta meg a hátam kedvesen DongHyuk. - Azzal hogy a zene megvan már...

Sunrise (Napkelte) One Shot RM from BTS   Kellemesen langyos a hajlani levegő, korai madarak repkednek és csiripelnek. Hangjuk kellemesen simogatja a tudatom, ahogy a férfi után lépkedek. A fák fölött az ég még mindig sötét, nem sokat látok a sűrűben. Balerinacipőm vékony talpa alatt mindent érzek, és csak azért nem estem el a kiálló gyökerekben, mert ujjai szorosan kulcsolódnak az enyémek köré. Mióta kiléptünk a szállodából nem is engedett el. Forró tenyere felmelegíti az én hideg ujjaimat. Nem félelmetes az erdő, és bár sűrű a növényzet, lehet benne haladni. Akárhová is megyünk. Még mindig nem árulta el hová tartunk, hiába kérdeztem már ezerszer. - Vigyázz, itt van valami ragadós növény. - Figyelmeztet NamJoon, majd félretolja előlem, és maga mellé húzva kerüljük ki az utunkat akadályozó tényezőt. - Már elég régóta eljöttünk a szállodából. - Szólalok meg. Talán fél óra, vagy egy óra óta? Leszálltunk a buszról a semmi közepén, és gyalogolunk ebben az erdőben, egy n...