ByulWoo Fanfictions

NÉGY ÉVSZAK SHINE FOREVER - Ragyogás Örökké VII.I Asucca csak bámult a lányra, végül szíve döntött az elméje felett. A falhoz lépett, tenyerét erősen odanyomta, mire, a hirtelen erőelszívás hatására a Hercegnő elájult. A lányhoz ment, és eloldozta a bilincseit. -Hogy ezért mit fogok kapni, ha rájönnek! - Suttogta maga elé, de keze nem állt meg. Miután megszabadította a bilincsektől a karjaiba vette a vékony testet, és megindult vele a börtönök felé. Pontosan tudta merre kell mennie, minden szegletét ismerte a várnak, mivel vele építette fel az erődítményt Mr.S néhány évezreddel azelőtt. ............................................................... -Valaki jön. - Suttogta a sötétbe Wonho, majd nagy lélegzetet véve felült. Még gyenge volt, de érezte, hogy lassan újra visszatér az ereje. -Megölték volna? - Kérdezte JooHeon, miközben a vállát tapogatta. - Éreznem kellett volna, de nem éreztem semmit, csak mintha egy szúnyog csípett volna meg. - Folytatta a g...

NÉGY ÉVSZAK HERO - Hős VI.IV Egy hóvihar közepébe jutott. Arcába fújt a szél, sötétszínű ruhájának vastag anyagára ráfagytak a hópelyhek, fekete, csillogó páncélja jégvirágos lett. Minden érzékszervével körbevizsgálta a helyet esetleges őrök, vagy csapdák után kutatva, de mikor nem talált semmi veszélyforrást, egy intéssel elcsendesítette a hóvihart. Pontosan emlékezett a koordinátákra, így biztos volt benne, hogy az útja a hatalmas barlangnyílás belseje felé fog vezetni, aminek a bejárata előtt állt. ú Kinyitotta összeszorított ujjait, mire a hírhozó hópehely felemelkedett és újra kéken kezdett ragyogni. A jégcsillag a barlang belseje felé repült, Shownu pedig lerázta magáról a ruhájára tapad felesleges havat, és érzékszerveivel a körülötte lévő világra koncentrálva utána sietett. A sötétség lepelként borult rájuk, az Ifjú csak a teste kékes ragyogásának fényében látta hová is lép, miközben a fénylő jelet követte a mélység felé. Ahogy egyre mélyebbre jutott fur...

NÉGY ÉVSZAK HERO - Hős VI.III A szőke fiú lassan nyitotta fel a szemét. Sóhajtva vette tudomásul, hogy újfent elkábították. JooHeon... - Emelte meg a fejét, és a cella hátsó sötét fala felé fordította az arcát, de válasz   nem érkezett. Látta ugyan a sárgás fényt, és a kékes ragyogást, de úgy tűnt, hogy a másik még eszméletlen. Feltápászkodott, majd kissé szédülve a földön heverő testhez lépkedett. Mikor felfogta, hogy ki van ott letérdelt mellé, és a maga felé fordította a vékony testet. -Herecgnő... - Suttogta remegő hangon, és félve, óvatosan végigtapogatta a lány nyakát, és karját, hogy meggyőződjön róla, hogy életben van e. Mikor mindent rendben talált ujjait óvatosan a lány szíve fölé helyezte. A testben lassan áramlott az erő, mintha apró, lusta halak úsztak volna egy nagy tóban. Mit tettek veled? - Kérdezte az eszméletlen lányt, mert érezte, hogy az ereje nagy része eltűnt. A szív ugyan erősnek bizonyult, de a testből az erő akkora része tűnt el, h...

NÉGY ÉVSZAK HERO - Hős VI.II -Mi vagy te, a kutyája? - Próbálta lefejteni a lány karjáról a vörös fiú fájdalmas szorítását, ahogy a sötét folyosón rángatta őt maga után. A ruhája bugyogva, füstölve forrt, olvadt Asucca izzó tenyere alatt, és ha nem tudta volna magát hűteni a lassan visszatérő téli erejével biztosan ott esett volna össze a fájdalomtól. -És te mi vagy? - Csapta a falhoz idegesen a szőkeséget Asucca, majd közel hajolt a másik arcához. - Hogy megmondd ki vagyok én? - Ragadta meg újra a karját, majd maga után húzta a hosszú, minden kanyar után ugyan olyannak tűnő folyosón. Végül belökte a Hercegnőt egy sötét szobába, és magukra zárta az ajtót. Egy csettintéssel fényt gyújtott az ablaktalan szobában, majd letérdelt a földről felkelni próbáló lány mellé. -Ha nem ellenkezel nem fog annyira fájni. - Nyomta vissza a földre durván a vékony testet, majd bilincseket csattintott rá a lány karjára, csukójára és lábára, ezzel a falhoz szegezve őt. Mikor végzett a...

NÉGY ÉVSZAK HERO - Hős VI.I Érezték, hogy nemsokára odaérnek. A levegő, ami odakintről valahol beszökött a fémdobozba kénes füstszaggal telt meg, köhögésre késztetve őket. Wonho végül a vasdoboz falának nyomta a kezét, és fagyasztott. Jégvirágok futottak végig a fémen, mindenhol kékesen csillogóvá téve a doboz belsejét. Többször is megismételte ezt a folyamatot, de nem találta meg azt a helyet, ahol a levegő beszökött a kis térbe. JooHeon is próbálkozott, és ketten szinte jégbe borították a kis teret, miközben a kabátjukat nyomták az orrukhoz hogy ne fulladjanak meg. -Felébredtek. Igyekezzetek már! - Hallották kívülről kissé torzítva Kalen hangját. Végül maguk köré, alá és fölé is vastag jégfalat vontak, és a doboz közepén egymáshoz közel ülve kabátjukon át lélegeztek, így kevesebb füst és kén jutott a tüdejükbe. Közben pedig egyeztettek minden eshetőséget, mindent, amit csak lehetett, hogy valamelyik terv beváljon, és végre a béke uralkodhasson a birodalmak felet...