My B.A.P Fanfic 1. Chapter 10/2

MY B.A.P FANFIC 1. - A BARÁTNŐM BÁTYJA...

Chapter 10/2

(Doy + Zelo (BAP))

Zelo

Reggel arra ébredtem, hogy valaki cirógatja az arcomat. Először azt hittem, hogy álmodok… Lassan kinyitottam a szemem, és a képembe lógó hajamon keresztül Doyt láttam mosolyogni. Pislogtam párat, mire kuncogni kezdett, és elfésülte a hajamat, aztán adott a homlokomra egy puszit. Ettől egyből felébredtem, még mielőtt nagyon eltávolodott volna, lehúztam magamhoz, és az orra hegyére nyomtam egy puszit.

-Jó reggelt! – Motyogtam.

-Te tényleg nagyon sokat pislogsz. – Kuncogott, aztán elengedtük egymást, és felültem.

-Hány óra van? – Érdeklődtem, mert a telefonomat nem láttam sehol.

-Fél 11 körül. A reggelit már lekéstük.

-De az ebédet nem. – Dobtam le magamról a takarót, aztán kikászálódtam. Doy csendben figyelte az ágy széléről, ahogy összeszedem a ruháimat.

-A többiek már kint vannak a medencéknél. – Szólalt meg, mire rá néztem. A ruhája ujja mellett előbukkant a fürdőruha pántja. Kicsit kipirult (vagy a melegtől, vagy attól, hogy néztem), így elfordítottam a tekintetem, és ledobtam a ruhákat a kezemből. Kikerestem a bőröndömből a fürdőnadrágomat, aztán a fürdőben gyorsan felvettem. Fogat mostam, kicsit bevizeztem a hajam, hogy rendesen álljon, aztán visszamentem a szobába. Doy éppen egy magazint lapozgatott, az ágyam tetején törökülésben ülve. Lehuppantam mellé, és belenéztem az újságba. A főcím a B.A.P volt, így a háta mögé ültem, az államat a vállára tetem, és úgy olvastam a feje mellett az oldalt.

B.A.P hírek

A  B.A.P megnyerte a pert júniusban a kiadójával szemben. A tagok még októberben jelentették fel a TS Entertainment-et, mert a szerződésükben szereplő feltételeket nem adták meg nekik. 1 év alatt sikeresen megegyeztek, a kiadó fizet, a fiúk távoznak.

Felröppent a hír, miszerint a TOP Media már tárgyal a tagokkal, hogy a leszerződtessék őket a cégnél. Andy Lee-t kérdeztük, a TOP Media egyik főemberét.

*Igaz a hír, hogy a B.A.P-vel tárgyalásokat kezdtek?

-Jelenleg még nem tárgyalunk, de az ügynökség minden lehetőséget megragad, hogy felkarolhassa a csapatot. Sajnos… Ezt nem lehet szebben megfogalmazni: pofára estek a TS Entertainmentnél, így most nagyon körültekintőek, és bizalmatlanok velünk szemben is. Bang Yonggukkal párszor sikerült beszélnünk telefonon, de a többi tagot nem tudtuk elérni.

*Önnek mi a személyes véleménye a B.A. P vs TS Entertainment perrel kapcsolatban?

-A fiúk nagyon tehetségesek, és sikeresek voltak, nem lett volna szabad így bánni velük. Bang Yongguk, és akik még besegítettek a daloknál, Moon JongUp a koreográfiáknál, nem érdemlik meg a süllyesztőt, ahová most kerültek. Nagyon jó számokat hoztak össze, tökéletes színpadképet, ötletes MV-ket, és nagy sikert.  Nem akarom elbírálni az ügynökséget, úgyhogy nem mondok többet.

*Lehet tudni valamit arról, hogy a B.A.P mikor tér vissza?

-Januárban már szeretnénk, ha a TOP Media-val lennének szerződésben.

A csapat tagjairól nem lehet tudni konkrét dolgokat, megerősítetlen forrásból tudjuk, hogy látták őket a makne Choi JunHong, alias Zelo középiskolai ballagásán megjelenni. A néhányan azt állítják, hogy látták a tagokat felbukkanni a belvárosban, és megerősítetlen tény, hogy egy vidéki fürdővárosban nyaralnak, ahol Choi Jin Young, Zelo húga, és Yongguk barátnője is velük van. A B.A.P rajongók, a Baby-k több helyen is békésen tüntettek a hónapban, főleg a TS Entertainment épülete környéken. A tábláikon Forever B.A.P feliratok voltak láthatóak.  A TS Entertainmentnél, az igazgatót CEO-t kérdeztük.

*A per véget ért. Mit szándékozik ez után tenni?

-A csapat kilépett, szerződést bontottak, így nem tehetünk semmit. Nagy sikerű, remek csapat voltak.

*Igaz-e az, hogy a First Sensibility megjelenése után egy kínai turnén mondtak végül nemet?

-Igen, így volt.

*Ennek a körülményeit lehet tudni?

-A maneggerüknek mondták először, hogy elegük van az egyik koncert után.

*Beismeri-e ön, hogy rosszul bántak a csapattal?

-Erről nem nyilatkozom.

Itt tudni kell, hogy az igazgatót nagyon sokáig kerestük, mire hajlandó volt ennyit elárulni nekünk.

A B.A.P-ről jövő hónapban hozunk új cikket. M.S.A

-Hát… - Motyogtam, miközben átöleltem a hercegnőmet. – Ez is megvolt.

-Ugye nem ez a vége? – Kérdezte suttogva.

-Micsoda?

-Ez. – Mutatott az újságra. - A csapat kilépett, szerződést bontottak, így nem tehetünk semmit. Nagy sikerű, remek csapat voltak.

-Nem tudom. – Ismertem be. – Ez olyan lehetetlen kérdés. Fogalmam sincs, hogyan lesz tovább. Bízok abban, hogy odafönt majd elrendezik, és… és újra a színpadra állhatok. – Eszembe jutott az, amit tegnap este, a csillagok alatt mondott: „Amióta B.A.P fan lettem, mindig arról ábrándoztam, hogy egyszer megpillantasz egy koncerten, majd kiállsz elém a színpadra, és bejelented, hogy szívből szeretsz, és csak velem akarod leélni az életed hátralévő részét. Azt hiszem túl sok amerikai filmet néztem…”

-Tegnap délután beszélgettünk a lányokkal. Ez a dolog is szóba került, és… JiYo kérte, hogy ne mondjam el, de tudnod kell, hogy mindannyiótokért nagyon aggódik, aggódunk, mert… Feljutottatok a csúcsra, a legtetejére, a több ezer rajongótáborhoz, a rengeteg koncerthez, interjúkhoz, aztán lezuhantatok a szakadékba. Nem látszik rajtatok nagyon, de biztos össze vagytok törve, és…

-Doy! – Szóltam közbe, és kivettem a magazint a kezéből, aztán átdobtam az ő ágyára. Átöleltem a derekát, és szorosan magamhoz húztam. – Jól vagyunk, de tényleg! Kell egy kis szünet. – Suttogtam a fülébe, aztán egy puszit nyomtam az arcára. Éreztem, ahogy megremeg, utána a vállamra hajtotta a fejét. Eszembe jutott az, amikor tegnap Himchan Hyung bejött a szobánkba, a Törpibabás dologgal… Talán Doy tud valamit. – Doy?

-Hm?

-Törpibaba… Mondott valami olyasmit, hogy rosszul alszik, vagy valami?

-Miért? – Éreztem, ahogy kissé megfagy. Szóval ideges…

-Mert éjjel sikítozott. Nem tudod mi van vele?

-Új helyeken rosszul alszik. – Motyogta, de még mindig nem mozdult meg.

-Ezt én is tudom.

-Akkor valószínűleg a bunkógyerek volt benne az álmában. - Engedte el egy kicsit magát. Végigsimítottam a haján, aztán lehajoltam hozzá, hogy egymás szemébe tudjunk nézni.

-Doy?

-Igen? – Suttogta, miközben majdnem összeért az orrunk.

-Megcsókolhatlak? – Nyaltam meg az ajkaimat.

-JunHong, a barátnőd vagyok. – Kuncogott. – Nem kell megkérdezned.

-De csak tegnap óta. – Erősködtem. – Meg… Nem voltam biztos benne, hogy tolerálnád, ha egyszerűen letámadnálak.

-Zelo… te mindig is herceg voltál…kifejezetten hercegi modorú. – Suttogta nevetve.

-Azokat a szereléseket nem fogom fölvenni. – Motyogtam, de ő már nem a szavaimra figyelt, hanem ajkaimra tapadt. Megint előtört az az édesen forró gyönyörű érzés… Éreztem, ahogy felemeli a kezét, és a hajamba túr, én pedig a tarkójánál tartottam, és a hátát simogattam. Lassan elváltunk egymástól, és kipirulva néztünk a másik szemébe. Doy fészkelődni kezdett, aztán teljesen felém fordult, és megkapaszkodott a vállamban, hogy ne dőljön el hátrafelé.

-Mázlista vagyok. – Suttogta, mire elmosolyodtam.

-Nem mindenkinek van a világ legcsinosabb… - Pusziltam meg a homlokát. – Legkedvesebb… – Az arca következett.  – Legédesebb… - Az álla. – És legszerethetőbb hercegnője a világon. – Pusziltam meg a nyakát, mire összerezzent. Újra nyomtam oda egy puszit, aztán még egyet, meg még százat, mire nevetni kezdett.

-Ez csikiz! Hagyd abba! – Kérte, miközben próbált eltolni magától. Gonoszan elvigyorodtam, és nyomtam oda még egy nagy puszit, aztán a nyakában lógó lánchoz nyúltam, és felemeltem a medált. Végigsimítottam az ujjammal a csipkésszélén, és a belső üvegen, aztán Doy szemébe néztem.

-Örülök, hogy hordod. – Suttogtam. Felemelte a kezét, és rátette az én kézfejemre a tenyerét.

-Ez a kedvenc medálom. Mindig rajtam van. – Mosolygott. – Csak a lánca egyszer már elszakadt, de JiYo megcsinálta nekem.

-Az nagyon jó. – Pusziltam meg a tenyerét. Körübellül egy órát beszélgettünk még ilyen semmilyen dolgokról, amikor végül berontott a szobánkba YoungJae, és közölte, ha nem megyünk kajálni DaeHyun megeszi az összeset. A szálló ebédlője egyébként nagyon szép, és a kaja is finom volt.

-Menjünk valahová! – Nyafogott JongUp, miután befejezte a kajálást. – Már az összes csúszdát kipróbáltuk, az ovisok unalmasak, és a bunkógyereket meg nyilvános helyen nem verhetem szét… Unatkozom!

-Van egy nagyon jó fagyizó a közelben. – Nyomkodta HimChan a telefonját. – Elmehetnénk oda, ha van kedvetek.

-Felőlem. – Vonta meg a vállát Yongguk, aztán MiRára nézett, aki szintén rábólintott. - Akkor fél óra múlva találkozunk a kijáratnál. Normális ruhát vegyetek fel!

-Oké, apu! – Vigyorgott YoungJae, aztán felugrott, és felrohant a szobájába. Ch, és akkor én vagyok az agyilag kiskorú!

Fél óra múlva a kis csapatunk már a kapuban állt, indulásra készen. JongUp és YoungJae Törpibabával szórakoztak. DaeHyun és HimChan Yonggukkal és MiRával az útvonalat egyeztették, mi meg csendben ácsorogtunk egymást átkarolva. Gyalog indultunk el a városközpont felé. Út közben Törpibaba elcsórta a hercegnőmet, aztán JongUppal és YoungJaeval trollkodtunk egy kicsit, szétoltottuk egymást. DaeHyun HimChan és Yongguk valamiről nagyon beszélgettek, MiRa pedig előrement a lányokhoz. Út közben szedtünk virágot, és azzal dobáltuk egymást, aztán rohangáltunk, meg játszottunk árnyékbunyót… Szóval jól elvoltunk. Szétröhögtük az agyunkat.

Miután megérkeztünk a fagyizóhoz, és kaptunk nagyon finom fagyit, a szingli hyungok által dögösnek titulált pultos csajtól leültünk a padokra, és mindenki végigkóstolta mindenki fagyiját. Doyjal egymás mellett ücsörögtünk a padon, Yongguk és MiRa mellettünk, a másik padon meg a többiek valamin nagyon röhögtek. Mire felkaptuk a fejünket YoungJae már fel is állt, és ment a „dögös pultos csajhoz” valamiért.

-JongUpie mit műveltek? – Morogta Yongguk. JongUp odajött hozzánk, és közölte a tényt:

-YoungJae Hyung fogadott Channieval, hogy a „dögös pultos csajt” el meri-e hívni egy randira.

-Asszony! – Kiáltott fel Yongguk. – Mi a francot csinálsz te a gyerekkel? – Doyjal összenéztünk, aztán kitört belőlünk a nevetés. Pár perc múlva YoungJae visszajött, és közölte, hogy pénteken, este 8-kor itt találkoznak.

-Hülye, pénteken már otthon leszünk!

-Azt neki nem kell tudnia! – Vonogatta a vállát, mire mindannyian felnevettünk. Yongguk fejcsóválva röhögött, HimChan meg elment venni egy fagyit YoungJaenak, mert ő megnyert a fogadást: elhívta randira a csajt, attól függetlenül, hogy amúgy nem lesz randi.

Visszamentünk a szállóba, aztán Yongguk kérte, hogy 10-kor menjünk át az ő szobájukba, mert meg akar velünk beszélni valamit. Igazából a délutánunk ráment arra a fagyizásra, így elmentünk zuhanyozni, picit beszélgettünk még Doyjal, aztán ő elaludt, én meg mentem Hyunghoz.