My B.A.P Fanfic 2. Chapter 3/2

MY B.A.P FANFIC 2. - DANCE LOVE

Chapter 3/2

(JiYo + JongUp (BAP))

JongUp 

Háromnegyed délben Min hívott, hogy menjünk le a portára, mert ott várnak ránk. Sikerült kérnünk 20 perces szünetet Yongguktól, így lebattyogtunk a lépcsőn Minhez és JaeSeohoz, akik már türelmetlenül toporogtak a portásnéni mellett.

-JiYo merre van? – Érdeklődött Min, amikor odaértünk hozzájuk.- Nem vette fel a telefonját.

-Hát… Valószínűleg már a repülőn ül, és az anyukája szidalmait hallgatja. – Morogtam.

-Elutazik?

-A bátyjához mennek Los Angelesbe. – Tájékoztatta a testvérpárt Hyung.

-És JunHong?

-Neki mázlija van, és itthon maradhatott.

-Oké.

-Ha leszálltak majd szólok, és akkor tudtok majd beszélni. – Ajánlkozott YoungJae Hyung.

Letelepedtük az egyik asztalhoz, aztán YoungJae elővette a laptopját. Pontban délben feltette a videóinkat az oldalára, aztán minden ismerősének elküldte, hogy ők is küldjék tovább.

-Nos, innentől számolva 2 hónap, és kiderül, hogy ki a jobb. – Dőlt hátra a székén.

-Megnézhetjük egymás videóját? – Kérdezte lelkesen JaeSeo. Szerintem csak röhögni akart egy jót. YoungJae megengedte, így amíg ő elment kajáért mi hárman megnéztük mindkét videót.

-Hát… Erős verseny lesz. – Állapítottam meg. – Nagyon jók vagytok.

-Kár, hogy JiYo nincs itt. – Sóhajtott Min. – Trécselni akartam vele.

-Rohannia kéne vissza a suliba.

-Tényleg! Idén érettségizik! – Bólogatott JaeSeo. Közben visszaért Hyung egy csomó kajával.

-Yongguk ki lesz akadva, ha egy percet is késünk.

-Mondod ezt te. – Morogtam. Összeszedtük a cuccainkat, aztán elbúcsúztunk a tesóktól, és mentünk vissza a próbaterembe.

*

A srácok 4-kor befejezték a próbát, és hazamentek. Nem akartam velük menni, mert egy-két rész még nem ment tökéletesen, így még vagy hatig ott táncoltam. A kocsikat elvitték a többiek, így gyalog indultam el Jin lakása felé. Fáradt voltam már, de nagyon kíváncsi is, hogy mit akart elmagyarázni. A lépcsőházban megálltam egy időre, hogy kicsit összeszedjem magam. Attól féltem, hogy még jobban össze fog törni, de erőt vettem magamon, és kinyitottam az ajtót. Miután megtaláltam a villanykapcsolót levettem a cipőmet, és bementem a nappaliba. Ott, a kicsi asztalon nem volt semmi, így a konyhába mentem. Egy boríték hevert az asztal közepén. Kivittem a nappaliba, és leültem a kanapéra. Nagy levegőt vettem, és felnyitottam. Kivettem belőle a félbe hajtott papírt.  Nem lehet benne semmi olyan! Nyugalom! Csak el kell olvasni, és megtudod az igazságot! Csitítottam az agyamban lévő káoszt. Lassan széthajtogattam a lapot, és olvasni kezdtem.

Oppa!

Sajnálom, hogy mielőtt elmentél, nem tudtam elmagyarázni a dolgokat. Lehet, hogy így sem minden lesz világos, de… megpróbálok előtted mindent feltárni. Vagyis… biztosan nem tudtad, hogy naplót írok, de most már tudod. A hálószobában, a nagypárnám alatt van. Kulcs hozzá pedig azon a kulccsomón, amit neked adtam.  Akkor kezdtem el írni, amikor debütáltatok. Az, amit ott fogsz találni az ebben az évben kezdett irományom. Szóval… Olvasd el, így minden világos lesz! Remélem, így érteni fogod, hogy mit miért…

Puszi, PiciJin

Felálltam, és bementem a szobába. Megkerestem a nagypárnát, és alatta megtaláltam a kis fekete könyvecskét. Megkerestem a kulcsok közül a legkisebbet, aztán beleillesztettem a zárba. Halk kattanás jelezte, hogy kinyílt. Leültem az ágyra, és fellapoztam a könyvecskét.

Szeptember 1

Apa felhívott, és jót beszélgettünk. Az egyetemekről és főiskolákról kérdezősködött. Még nem jelöltem meg semelyiket. A tanulással jól haladok. Igazából valamelyik táncos főiskolára szeretnék menni, itt Szöulban. JongUpie Oppával táncoltunk. Annyira jó volt!

Szeptember 3

Anya közölte, hogy haza kell költöznöm, és az ottani egyetemre kell járnom. Nem tűri tovább, hogy a fővárosban lakjak, és azzal foglalkozzak, amivel szeretnék. Olyan idegesítő! És előrehozott érettségit kell tennem, szeptember végén! A jegyeim alapján meglesz az ösztöndíj, így érettségi után költözhetek haza a pokolba, és járhatok a kémikusképző egyetemre. Nem akarok oda menni!!! A nap egyedüli jó pontja JongUp volt. Ma is jót táncoltunk Oppával.

Szeptember 5

YoungJae felajánlotta, hogy segít lekoptatni a BLAH gyereket. Eljátsszuk, hogy együtt vagyunk. Csak az a baj, hogy elég komolyan gondolja. Tudom, hogy belém van esve, de… Nekem nem ő kell.

Szeptember 6

JongUpie Oppa megcsókolt!!! A TOP MEDIA tánctermében… Ellopta az első csókomat, de… örülök neki.  Maga volt a mennyország! Úgy szertelek Oppa! Annyira csodálatos volt az egész! El sem hiszem, hogy megtörtént!

BLAH bevette a dumát, és ma nem szekált annyit (hála YoungJaenak)

OLYAN BOLDOG VAGYOK!!! JongUpie Oppa… <3

Szeptember 7

Beszélgettünk Doyjal. Nagyon rég beszéltünk, mert mindig mennek valahová JunHonggal, vagy az egyeteme miatt nem találkozunk. Ma is próbáltunk Oppával.

Szeptember 8

Ma vettük fel a videót. Nagyon jók voltunk! Az a ruha JongUpon… Többet kéne olyat hordania! Mint egy félisten! Annyira jól néz ki (mit mindig, bár ma különösen csodálatos volt). Tűnjön el anya, és YoungJae a képből a BLAH gyerekkel együtt! Vele akarok lenni!

Szeptember 9

Ma azt mondta, hogy nálam jobb táncost nem ismer. Ez annyira kedves tőle! Aztán… aztán jött a fénypont: azt mondta, hogy őrülten szeret. De…21 nap múlva lesz vége az érettségimnek, aztán mehetek a pokolba. Addig meg tanulnom kell, és nem mehetek el sehová. Ha nem leszek minimum 4-es mindenből lőttek az ösztöndíjnak, és csődbe viszem a családomat. Aztán ott van YoungJaevel az állítólagos kapcsolatunk (bár ez mondjuk nem érdekel). Nem akartam nemet mondani JongUpie Oppának, de… Mit áltatom itt magam? Én is szeretem, mégsem lehet ez a kapcsolat. Nem akarom elvonni a figyelmét a debütálásukkor, nem akarom szétszedni a csapatot (nem akarok kettő közül választani), ha már így kanyarodott az életük. Nem akarok távkapcsolatot sem. Utálom magam! Az egyetemen csak van Internet! Apa pedig enged dolgozni… Csak anya ne lenne olyan…

-Ó, PiciJin! – Simítottam végig az utolsó oldalon. A papír göröngyös volt, és egy helyen elfolyt a tinta. Talán egy könnycsepp volt? Előrehozott érettségit kell tennie, aztán visszaköltözni a szüleihez, mert az anyukája így akarja. Ezért mondott nemet. Tudja, hogy szeretem, az enyém lett az első csókja, ő is szeret engem, de… nem lehet belőle semmi. Egy hónapon belül elköltözik. Nem akarja megosztani a csapatot. Itt biztos arra gondolt, hogy ha valamelyikünket választja (YoungJaet vagy engem) akkor háború lesz. Becsuktam a könyvecskét, visszazártam, és a helyére tettem. Az óra halkan kattogott a falon. Fél 8. A többiek már biztosan otthon vannak. Zsebre vágtam a borítékot, és benne a levelet, aztán bezártam magam után az ajtót, és hazamentem.