My B.A.P Fanfic 1. Chapter 2


MY B.A.P FANFIC 1. - A BARÁTNŐM BÁTYJA...
Chapter 2
(Doy + Zelo (BAP))
Zelo

-Most mit hisztizel? - Bámultam a húgomra.
-Pont azt! Basszus! Elhívsz a koncert előtt, Yonggukkal levelet adatsz át nekem, aztán integetsz, meg kacsingatsz a legjobb barátnőmre! Kicsit sem feltűnő! - Esett le a kanapéra. Felsóhajtottam, és megöleltem.
-Törpibaba az én hibám, oké? Nyugodj meg, rendben? - Kértem, és megsimogattam a vállát. Negyed óra múlva, amikor már nagyjából megnyugodott újra megszólaltam. - Figyelj, tudom, hogy nem szeretnéd ha kiderülne, de azért ennyire nem kell parázni.
-Tudod hogy mekkora rajongótok!
-El kéne mondanod neki.
-Persze, hogy jól összevesszünk. - Morogta, és átfordult a másik oldalra.
-Már miért vesznétek össze? - Fordítottam magam felé, és belenéztem a szemeibe.
-Zelo... Ő az egyetlen igazi barátnőm, akivel tudok hülyéskedni, aki megérti a fangörcseimet, aki nem küld el a halálba, amikor dühös vagyok, hanem megnyugtat...
-És akinek nem mondod el az igazat. - Fejeztem be. - Nyugodj meg, minden rendben lesz. Csak mondd el neki az igazat.
-Ki fog akadni.
-Nem, nem fog. - Nyugtató szavakkal valahogy álomba ringattam, mint amikor még kicsik voltunk. 1 év nem nagy különbség, de azért mindig fiatalabbnak kezeltem. Meg nem is néz ki 17 évesnek sem. Mikor elaludt feltápászkodtam, és bevittem a szobájába. Miután betakargattam ledobtam a pulcsimat, és mivel már olyan fáradt voltam, hogy totál mindegy volt hol vagyok (elvégre lenyomtunk egy hosszú koncertet a srácokkal), bedőltem mellé, és már aludtam is.
*
Másnap reggel, vagyis amikor felkeltem, mert volt már vagy délután 2, Törpibaba már felkelt. Tök csönd volt a lakásban, aztán egyszer csak kulcszörgés, és léptek hangja. Nagy nehezen felültem, valahogy kinyújtózkodtam, aztán feltápászkodtam, és nem túl macerásan kisimogattam a szememből a hajam, aztán kimentem a nappaliba. De az ajtóban megtorpantam, mert nem Törpibaba ült a kanapén, hanem...
-Ji, gyors voltál azt hittem... - Néztett felém a lány, de megakadt a mondat közben. Vagy tíz percig meredten bámultunk egymásra, Doy nagyokat pislogott közben. - Ez... - Egy ajtócsapódás zökkentett ki mindkettőnket az egymás stíröléséből, és Törpibaba zavarodott képpel nézett először rám, aztán a barátnőjére. Végül megköszörülte a torkát, aztán rekedtes hangon megszólalt.
-Doy, ő Jun Hong a bátyám, Zelo ő Dorothy, a barátnőm.
-Szia! -Mosolyogtam Doyra, aztán Törpibabára néztem. - Látod? Nincs semmi baj. - Suttogtam.
-Khm! Choi Jin Young! Most azonnal négyszemközt! - Ragadta meg Doy Törpibaba vállát, aztán bezárkóztak a szobába. Tudom, nem szép dolog, de az ajtóra tapasztott füllel hallgatóztam.
-Figyelj Doy...
-NEM! Két éve ismerjük egymást, de ennyit nem bírtál bevallani? Ember!? Tudod te mennyire imádom őket?! Ők az életem! És te nem vagy képes benyögni, hogy "Ja, képzeld Doy, Zelo a bátyám!"? Jó, hogy elmondtad, köszönöm az infót!
-Doy kérlek, nekem fontos a...
-A mi? Hm? Tudod mit? Nem érdekel!
-Fontos a...
-Maradj már! Mégis mi lehet annál fontosabb, hogy az igazságot mondod? Nem hadoválsz össze mindenféle unokatesóról, meg "most nem érek rá" szövegeket! Amikor "Amerikába mentél tanulni" akkor amúgy hol voltál? MERT NEM AMERIKÁBAN IGAZ?!
-Nem, nem ott voltam, hanem anyáéknál a kórházban, Busanban.
-Tudod mit? Nem érdekelsz! Menj a fenébe JiYo! Remélem nagy felhajtást csinálnak belőled a médiában, mert megérdemled. Holnapi fő cím az újságokban az lesz hogy "Zelo eltitkolta a húgát".- Egy nagy sóhajjal engedtem el az ajtót. Nem kellett volna ennek megtörténnie... Megértem Doyt, de JiYo... Mégis csak a húgom, és nem ő tehet róla, hogy egy idol a bátyja. Mondjuk nem kellett volna hazudnia sem, de... Leültem a kanapéra, és vártam, hogy kijöjjenek. Úgy fél óra múlva is még mindig a szobában voltak, amikor megszólalt a telefonom.
-Hi Hyung!
-Szasz, még mindig Törpibabánál vagy?
-Igen, miért?
-5 percen belül ott vagyunk érted. Törpibaba tud jönni?
-Ööö...Ő most nagyon elfoglalt.
-Ez nem valami meggyőző.
-Véletlenül összetalálkoztam a barátnőjével, tudod, azzal a kiscsajjal, aki azokat a hülyeségeket találta ki rólam, meg akivel a koncerten is volt.
-Hmm... Asszem megvan.
-Szóval vele próbál beszélni, mert a csaj nagyon kiakadt.
-Jó, mindegy. Csak Himchan akarta tudni. Aú! Menj a francba! - Nyögött egyet YoungJae. - Mármint nem te... 5 percen belül ott vagyunk, csá! - Hogy ezek mennyire hülyék! Miért akarják Himchant és Törpibabát hogy is mondjam... összehozni? Minimum 7 év kor különbség... Bár ki tudja mi lesz. Jelenleg utálják egymást... Nagy sóhajjal felálltam, írtam egy cetlit Törpibabának, hogy elmentem, aztán lebattyogtam a lépcsőn, és beszálltam az éppen akkor begördülő autóba.
-Jó időzítés. - Vigyorgott YoungJae, aztán hátrafordult, és tovább püfölte Himchant. Retardált egy társaság...
Viszont este szüksége lesz rám Törpibabának, ha nagyon összevsznek...
*
Egész nap gyakoroltunk, és már hulla fáradt voltam, amikor hazaértem Törpibabához. A szobájában ült az ágyon, mellette a gitárja, és remegett, mint akit ráz a hideg. Odaültem mellé, és a hátát kezdtem simogatni. Általában én nyugtatom meg, anyáék nem nagyon foglalkoztak vele, a bátyánk meg hamar lelépett otthonról (és alapból sem bírja a "csajos kifakadásokat"), így én voltam az, aki mindig mellette volt. Úgy fél óra múlva alábbhagyott a remegése, és szorosan hozzám bújt. Az első gondolatom az volt, hogy ha lenne barátnőm, és így látna a húgommal valószínűleg őrült féltékeny lenne. A másodikban pedig fejen vágtam magam, és a tesómra koncentráltam. Simogattam a hátát, és a hajával játszottam.
-Azt hiszem egy darabig nem fogunk találkozni.
-Nagyon kiakadt. - Simítottam végig a hátán.
-Ja. - Törölte meg a szemét, miközben felült.
-Az én hibám. Nem kellett volna rád erőszakolni ezt az egészet.
-De én küldtem fel a lakásba, szóval erről ennyit.
-Átköltözhetsz hozzánk, vagy...
-Amíg minden oké, addig nincs kedvem a... ne sértődj meg, de nem akarok Himchannal egy levegőt szívni, bármilyen kedvesek is a többiek.
-Rendben, a te döntésed. De innentől kezdve valószínűleg meg fogsz jelenni a médiában. Ha Doy betartja az ígéretét.
-Én reménykedek benne, hogy csak egy felindulása volt, és nem lesz belőle semmi. - Suttogta, de elcsuklott a hangja, és zokogásban tört ki. - Ő volt az egyetlen igazi barátnőm, aki nem csak miattad akart közel kerülni hozzám! - Fakadt ki, én pedig tűrtem, hogy levezesse az idegességét rajtam, bár az ütései néha fájtak, nem mutattam ki.
*
Nagy nehezen valamikor elaludt, és én is kidőltem.
Másnap reggel kávéillatra ébredtem, ami kellemes volt hyungék ébresztési módszereihez képest (vizes törölköző, ágyon ugrálás, és egyéb csöppségek). Kibattyogtam a konyhába, ahol Törpebaba ült az asztalnál.
-Jó reggelt. - Motyogtam, és leültem vele szemben.
-Bocs a tegnapiért, csak nagyon ki voltam borulva. Ne sértődj meg, oké?
-Egyre erősebben ütsz.
-Muszáj volt levezetnem... - Sóhajtotta.
-Persze, megértelek. Minden meg van bocsátva.
-Köszönöm. - Kinyitotta a mai újságot, és olvasni kezdte a híreket. Az egyik oldalnál kikerekedett a szeme, és majdnem kiköpte a kávét.
-Mi az? - Álltam fel, és mentem mögé. Arrébb tette a kezét, hogy lássam a cikket.
Zelo eltitkolta kapcsolatát

Choi Jun Hong (B.A.P Zelo) kapcsolatban van egy bizonyos, Choi Jin Younggal???

Tegnap este egy kedves olvasónk betelefonált a szerkesztőségünkhöz, hogy látta a fent említetteket csókolózni az egyik belvárosi panelház előtt. Az olvasónk többet nem árult el, de alkalom adtán megkérdezzük majd az érintetteket, a TS Media jelenleg nem tájékoztatott semmiről.

Bővebb cikket jövő héten fogunk lehozni


PJM

-Ez nem lesz jó. - Motyogtam. A telefonomra néztem: 172 nem fogadott hívás.
-Ez nem lehetett Doy. -suttogta maga elé JiYo. - Nem lehet ilyen.
-Engem inkább az zavar, hogy úgy állítanak be, mint a barátnőm. - Morogtam, miközben a telómon néztem a híváslistát:
Yongguk
Yongguk
Himchan
Himchan
Himchan
Himchann
Yongguk
Yongguk
Yongguk
YoungJae
YoungJae
YoungJae
YoungJae
manegger
manegger
manegger
manegger
DaeHyun
DaeHyun
DaeHyun
DaeHyun
DaeHyun
DaeHyun
DaeHyun
JongUp
JongUp
JongUp
JongUp
JongUp
JongUp
Ts vezetőség
Ts vezetőség
Ts vezetőség
Ts vezetőség
Ts vezetőség
Ts vezetőség
manegger
manegger
Yongguk
Himchan
És így tovább. Törpibabának is vagy ezer SMSe, és nem fogadott hívása volt.
-Ez így nagyon nem lesz jó... - Motyogta, és a tenyerébe temette az arcát.

Megjegyzések